[LAP TETEJÉRE]

Bevezető

Aphrodité szigetének nevezik, mert a görög mitológia szerint a szépség istennője innen származik. A ciprusiak a mitológia szerint tőle nyerték gondtalan és vidám természetüket. A bűnözés itt szinte ismeretlen fogalom, nagyon jó a közbiztonság. Ciprus, mely a harmadik legnagyobb sziget a Földközi-tengerben, soha nem vált a tömeges turizmus célpontjává. A Földközi-tengeri fekvésének köszönhetően klímája rendkívül egészséges. Természeti szépségekben bővelkedik és szinte egész éven át élvezhető itt a napsütés. Egész évben kellemes szubtrópikus éghajlat fogadja a vendéget. A sziget az év minden napján ideális körülményeket nyújt a szabadban való sportoláshoz. Ciprus görögsége a Trójai háború idejére vezethető vissza. Ettől a kortól a görög kultúra, nyelv és vallás jellemző a szigetre. De a legtöbb ciprusi igen jól beszél angolul vagy franciául.

 

[LAP TETEJÉRE]

Történelem

[LAP TETEJÉRE]

Kőkorszak (I.e. 7000-től 3900-ig)

A Cipruson feltárt legrégebbi település ebből a korból származik, amely a sziget északi és déli partján fejlődött ki. Eleinte kizárólag kőedényeket használtak, majd i.e 5000-től megjelentek a kerámiaedények is.

[LAP TETEJÉRE]

Kőrézkor (I.e. 3900-tól 2500-ig)

Átmeneti periódus a kőkorszak és a bronzkor között. A legtöbb c. település maradványait Ciprus nyugati felén tárták fel. A leletek a termékenységi kultusz meglétére utalnak. A rezet már ismerték ebben az időben, de csak kismértékben használták.

[LAP TETEJÉRE]

Bronzkor (I.e. 2500-tól 1050-ig)

A rezet ekkor már széleskörben használták, ez lendületet adott Ciprus fejlődésének. Kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki a Közel-kelettel, Egyiptommal, és az Égei tenger vidékével, ahol Ciprus neve Alasia volt. I.e. 1400-ban a mükéniai kereskedők érkeztek a szigetre. A XII. és XI. század során akhájok érkeztek több hullámban, betelepedtek a szigetre, meghonosítva a görög nyelvet, vallást és szokásokat. fokozatosan ellenőrzésük alá vonták a szigetet és megalapították az első városállamokat: Pafost, Salamist, Kitiont és Kouriont. A sziget hellénizációja elmélyült.

[LAP TETEJÉRE]

Geometrikus időszak (I.e. 1050-től 750-ig)

Ebben az időszakban Ciprus görög sziget, tíz városállammal. Virágzik az Aphrodite kultusz az istennő szülőhelyén. A föníciaiak letelepednek Kitonban. Az időszámításunk előti VIII. évszázad a jólét, a virágzás és fellendülés időszaka volt Cipruson.

[LAP TETEJÉRE]

Arhaikus és klasszikus időszak (I.e. 750-től 325-ig)

A prosperitás időszaka folytatódik, de a szigetet többször is meghódították, többször is hódítók kezére kerül: a ciprusi városállamok Asszíria, majd Egyiptom, később Perzsia adófizetői lesznek. Salamis királya, Evagoras (i.e. 411 - 374) egyesíti Ciprust és ezzel a görög világ egyik vezető politikai és kulturális központjává teszi.

[LAP TETEJÉRE]

Nagy Sándor kora (I.e. 333-tól 325-ig)

A városállamok üdvözlik Makedón Nagy Sándort, Ciprus pedig az ő birodalmának részévé válik.

[LAP TETEJÉRE]

Hellenizmus (I.e. 325-től 58-ig)

Miközben Nagy Sándor hadvezérei a sikerekért versengenek, Ciprus az egyiptomi Ptolemaioszok kezére kerül és ettől kezdve az alexandriai görög világhoz tartozik. A Ptolemaioszok eltörlik a városállamokat és egyesítik Ciprust. A főváros Pafos lesz.

 

[LAP TETEJÉRE]

Római kor (I.e. 58-tól  330-ig)

Ciprus a Római birodalom uralma alá kerül. Szent Pál és Barnabás hittérítők hatására Sergius Paulus (gyarmati) kormányzó megkeresztelkedik és Ciprus az első olyan tartomány lesz, amelynek keresztény a vezetője. Földrengések pusztítanak az i.e. első és az azt követő évszazadban is, majd a városokat újjáépítik. 313-ban a Milánói rendelet szabadságot biztosít a keresztényeknek - garantálja a keresztények szabadságát és 325-ben a ciprusi püspök belép a Niceai-i tanácsba.

[LAP TETEJÉRE]

Bizánci időszak (330-tól 1191-ig)

A Római Birodalom kettéválása után Ciprus a Kelet-Római Birodalomhoz tartozik, amelynek fővárosa Konstantinápoly. A kereszténység hivatalos vallássá válik. Heléna császárnő meglátogatja Ciprust és megalapítja a Stavrouny kolostort. Újabb földrengések pusztítják el a nagyobb településeket. Új városok születnek, Constancia lesz a főváros és nagy templomokat építenek i.sz. a IV. és V. században. 488-ban, miután megtalálták Szent Barnabás sírját, Zeno császár teljes autonómiát ad a ciprusi egyháznak és a Püspököt felruházza a királyi jogar őrzésének és bíborszínű palást viselésének kiváltságával. 647-ben Muawiya vezetésével az arabok megtámadják a szigetet. Ciprus három évszázadon át az arabok és a kalózok folyamatos támadásaitól szenved egészen 965-ig, amikor Nicephoros Phocas uralkodó elűzi az arabokat Kis-Ázsiából és Ciprusról is.

[LAP TETEJÉRE]

A keresztes hadjáratok kora (1191-től 1192-ig)

Isaac Comnenus, aki Ciprus uralkodójává kiáltotta ki magát, sértő módon bánt egy hajótörés túlélőivel, melyben a harmadik kereszteshadjáratra tartó Oroszlánszívű Richárd hajói is szerencsétlenül jártak. Richárd bosszúbol megdönti Isaac hatalmát. Limaszolban elveszi Navarrai Berengáriát, ahol őt Anglia Királynőjévé koronázzák, ezzel Richárd hatalmába keríti Ciprust. Egy évvelkésőbb 100.000 dínárért eladja a szigetet a Templomos Lovagoknak, akik ugyanezért az árért továbbadják Guy de Lusignan-nak, Jeruzsálem trónjától megfosztott királyának.

 

[LAP TETEJÉRE]

Frank (Lusignán) időszak (1192-től 1489-ig)

Ciprus ekkor feudális rendszerű és a Katolikus hit hivatalosan elfoglalja a görög Ortodox vallás helyét, amely kemény elnyomás közepette próbál megmaradni. Ammochostos a közel-kelet egyik leggazdagabb városa. Ebben az időszakban kezdik Lefkosiát, Ammochosotst, illetve Lemessost Nicosiaként, Famagustaként, illetve Liamssolként emlegetni. A Luszitán dinasztia kora akkor ér véget, amikor Cornako Katalin kiránynő 1489-ben átengedi Ciprust Velencének.

[LAP TETEJÉRE]

Velencei időszak (1489-től 1571-ig)

A velenciek Ciprust a törökök elleni utolsó bástyaként tartották számon a Kelet-Mediterrán térségben. Leromboltak számos épületet Lefcosiában annak érdekében, hogy a várost a várfalak közé szorítsák. Ammochostost erős falakkal vették körül, ami abban az időben a katonai építészet remekművének számított.

[LAP TETEJÉRE]

Ottomán fennhatóság (1571-től 1878-ig)

1570-ben ottomán csapatok támadják meg Ciprust. 20.000 lakost lemészárolnak és egy éven át tartó ostrom alá veszik Ammochostost. A velencei Marc Antonio Bragadin parancsnok hősies védekezése ellenére Ammochostos az ottomán Lala Musztafa kezére kerül, aki először engedélyezi az ostromlottak számára a békés elvonulást, később azonban parancsot ad Bragadin kivégzésére és a többi menekülőt is megöleti. Az Ottomán birondalomba történő beolvasztás során a Római Egyház befolyása megszűnik, a vallás követőit elűzik, vagy áttérítik az Iszlám hitre, a Görög Ortodox egyház hatalmát pedig visszaállítják. Időközben az érsek, mint a Görög Orthodox Egyház vezetője a Szultán hatalmából a ciprusi nép képviselőjévé válik. Amikor 1821-ben kitör a Görög Függetlenségi Háború, Ciprus érsekét, Kyprianost, három püspököt és a Ciprusiak vezetőit kivégzik. A muszlim kisebbség az Ottomán időszak alatt azonban végső fokon beolvadt a ciprusiak közé.

[LAP TETEJÉRE]

Brit fennhatóság (1878-tól 1960-ig)

Az 1878-as Ciprusi Konvenció alapján anglia szerzi meg a szigetország fölötti fennhatóságot. Ciprus formálisan az Ottomán birodalom része marad egészen addig, amíg ez utóbbi be nem lép az Első Világháborúba Németország oldalán. Válaszul Anglia 1914-ben megszállja Ciprust. 1923-ban a Lausanne-i Egyezmény alapján Törökország lemond Ciprussal kapcsolatos valamennyi jogáról. 1925-ben Ciprust koronagyarmattá nyilvánítják. 1940-től a Második Világháború alatt ciprusi önkéntesek szolgálnak az angol fegyveres erők soraiban. A világháborút követő időszakban a más országoknak biztosított önrendelkezési joghoz fűzött reményeket meghiúsítják bizonyos angliai körök, amelyek a szigetországot stratégiai jelentőségűnek tartják. Miután a probléma megoldására vonatkozó békés lehetőségek kimerülnek, 1955-ben nemzeti szabadságharc veszi kezdetét a gyarmati uralom ellen, amely 1959-ig tart.

[LAP TETEJÉRE]

A köztársaság kora (1960-tól napjainkig)

A Zurichi-Londoni egyezmény értelmében 1960 augusztus 16-án Ciprus független köztársasággá válik. Belép az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, az Európa Tanácsba, a Közöspiacba és az OSCE szerveztébe. Az egyezmény értelmében Anglia fentart két szuverén támaszpontot a szigeten, Dekeleia-ban és Akrotiri-Episkopi-ban. 2004. május 1-től Ciprus az Európai Unió tagja. A Ciprusi Köztárasaság 1960-as alkotmánya több ponton is működésképtelennek bizonyult, ami lehetetlenné tette akadálymentes megvalósítását. 1963-ban a köztársaság elnöke néhány módosítást javasolt az állam működőképességének biztosítása érdekében, a török ciprióta közösség azonban felkeléssel válaszolt. A török ciprióta minisztereket visszahívták a kabinetből és a török ciprióta társadalmi szervezetek is beszüntették tevékenységüket, miközben Törökország megszálással fenyegette Ciprust. Ettől kezdve a török ciprióták vezetőinek célja, a török kormány utasításainak megfelelően, Ciprus kettéválasztása és Törökország által történő elfoglalása lett. A görög katonai junta által a görög kormány ellen 1974. júliusában szított puccsot ürügyként felhasználva 1974. július 20-án Törökország megtámadta Ciprust, megszegve a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmányának valamennyi alapelvét.
A katonai akció eredményeként az országnak mintegy 37%-át elfoglalták, a görögajkú ciprusi lakosság 40%-át erőszakosan elűzték, és emberek ezreit gyilkolták meg vagy bántalmazták, köztük civileket is. Az akció közben és azt követően többezer ember nyomtalanul eltűnt. Törökország azóta is tartó katonai megszállását, és a Ciprusi nép alapvető emberi jogainak megsértését a nemzetközi szervezetek elítélték, de Törökország mind a mai napig elutasítja a Ciprusról történő kivonulást, és fegyveres erővel tartja fenn a szigetország megosztottságát. A Ciprusi probléma nem közösségek közötti vita, hanem az invázió és a folyamatos megszállás okozta konfliktus. Törökország büntetlenül veszi semmibe a nemzetközi közösség felhívásait, amelyek ENSZ határozatok tucatjaiban jutottak már kifejezésre, és tartja fenn a megszállást és a sziget mesterséges megosztottságát. A ciprusi kormány szilárdan elkötelezte magát olyan igazságos és életképes megoldás keresése mellett, amely garantálná a Ciprusi Köztársaság függetlenségét, önállóságát és területi egységét, gondoskodna a török csapatok és telepesek kivonásáról, biztosítaná az emberi jogokat és az alapvető szabadságot valamennyi ciprusi számára, mind a belső biztonság, mind pedig a külső veszélyektől való védelem problémáját megoldaná, és általában is biztosítaná a ciprusi nép jövőjét a béke, a jólét és a haladás feltételei között egy egyesült, szövetségi és demilitarizált államban az Európai Unión belül, amelyhez 2004. május 1-én csatlakozott.

[LAP TETEJÉRE]

Status quo

* A Ciprusi Köztársaság területének 35%-a török megszállás alatt áll (ez a sziget északi fele, ahol a természeti kincsek 70%-a koncentrálódik).
* 142.000 görög ciprusit - a népesség egynegyed részét - űztek el a megszállt területről, ahol a népesség 70%-át alkották. Egyidejűleg azokat a török ciprusiakat, akik a szabad területeken éltek, vezetőik erőszakosan a megszállt területre telepítették át.
* 1.500 személy eltűnt.
* Fewer than 600 people out of an original 20000 at the and of August 1974 remain enclaved in their occupied villages living under conditions of oppression, harassment and deprivation.
* 35.000 török katona állomásozik a sziget megszállt részén szárazföldi és tengeri támogatás mellett.
* 115.000 embert telepítettek át Törökországból a megszállt terület gyarmatosítása és a sziget demográfiai arányainak megváltoztatása, valamint a politikai helyzet ellenőrzése érdekében.
* A sziget és népessége mesterségesen kettéosztott, és a ciprusiak nem mozoghatnak szabadon hazájukban.
* A helyzet megszilárdítása érdekében 1983-ban a megszállt területen egyoldalúan kikiáltották az "Észak-ciprusi Török Köztársaságot", a pszeudoállamot azonban a mai napig csupán Törökország ismeri el, és teljes mértékben függ is tőle.
* Mintegy 55.000 török ciprusi települt ki a megszállt területről 1974 és 1999 között az ott uralkodó gazdasági, szociális és morális nélülözés miatt.
* A megszállt területen uralkodó illegális hatalom módszeresen próbálja megsemmisíteni a tizenegyezer éves kultúra minden nyomát és történelmi örökségét. Valamennyi görög helyiségnevet török névvel cseréltek fel. Templomokat, emlékműveket, temetőket, régészeti lelőhelyeket pusztítottak el, szentségtelenítettek meg vagy fosztottak ki. Felbecsülhetetlen értékű vallási és régészeti kincseket, köztük több, a kultúrális világörökség részeként számontartott kincset tulajdonítottak el vagy csempésztek külföldre, és régiségek illegális feltárása folyik jelenleg is több helyen.

[LAP TETEJÉRE]

Földrajz

[LAP TETEJÉRE]

Domborzat

Szicília és Szardínia után a Földközi-tenger legnagyobb szigete. Földrajzi értelemben Kis-Ázsiához tartozik, habár szinte mindig Európához tartozóként sorolják be. Észak-déli irányban 4 tájra osztható:
Kyrenia-hegység: északon, a parttal párhuzamosan futó hegylánc
Tróodosz-hegység: a terület középső részén emelkedik, legmagasabb pontja 1 953 m
Mezaorea-síkság: a déli parti síksággal összefüggő része

[LAP TETEJÉRE]

Vízrajz

Az Akamasz-félsziget
Jelentős folyóval nem rendelkezik, gyakori a vízhiány. Leghosszabb a Pediasz nevű, 96 km hosszú folyó.

[LAP TETEJÉRE]

Éghajlat

Cipruson az éghajlat jellegzetesen mediterrán:meglehetősen meleg és száraz , csapadék főleg november és március között, olykor villámlás -mennydörgéssel kisért zivatarok formájában esik. Havazás csak a hegyekben fordul elő, a tengerparti övezetben sosem fagy.Az enyhe tél általában március-áprilisban gyorsan csap át a nyárba. A Tróodoszon a magasabb területeken pedig kontinentális.

[LAP TETEJÉRE]

Élővilág, természetvédelem

Az alacsonyabb fekvésű vidékeken olajfa, szentjánoskenyérfa, tamariszkusz, eukaliptusz, ciprusfa és akácfa nő. A hegyek jellemző fái az aleppói fenyő, magyaltölgy és nyárfa, illetve a Tróodosz-hegység nyugati részén a cédrusfa. A hegycsúcsok közelében borókafenyő és feketefenyő él. Tavasszal a következő virágok teszik színessé a szigetet: királyné gyertyája, szuhar, jácint, nárcisz, ciklámen, bazsarózsa, pipacs, leánder, rekettye. A sziget legnevezetesebb állatai a Larnakai- és Akrotiri-sóstónál telelő flamingók. A Tróodoszi hegységben őshonos a ciprusi vadjuh. A hegyekben kis számban található barátkeselyű, ölyv, karvaly, vándorsólyom és vörös vércse.

[LAP TETEJÉRE]

Időjárás

Június és szeptember között remény sincs arra, hogy essen az eső, de májustól októberig sem biztos. Nyáron a partvidéken kizárólag lenge, szellős öltözékben járnak az emberek. A ciprusiak nem viselnek öltönyt vagy kosztümöt, csak kivételesen ünnepélyes alkalmakkor. Más a szokás a hegyekben, mivel a kora és késő nyári esték meglehetősen hűvösek. Télen a sziget egész területén elkel a pulóver és a kabát. A szenvedélyes úszók és strandolók boldogok lehetnek, mert itt június elejétől október végéig meleg a tenger. A téli fürdőzéstől felszisszen az ember, ezért ezt csak az edzetteknek ajánljuk

[LAP TETEJÉRE]

Időeltolódás

Közép-Európa időszámításához viszonyítva +1 óra.

[LAP TETEJÉRE]